A kullancs

A kullancs

Magyarországon kb. harminc kullancs faj él. Közülük sok, csak kifejezetten állatok vérét szívja, némely faj azonban az emberi bőrbe is befúrja magát. A kullancs a pókszabásúak osztályába tartozik, négy pár lába van, törzse pedig fejtorból és potrohból áll. A potrohát csak felülről borítja egy parányi kitin lapocska, ily módon vérszívás közben a potroh az eredeti méretének ötvenszeresére képes kitágulni.

A kullancs a néphiedelemmel ellentétben nem a fákról ugrik az ember nyakába, hanem a fűben, bokrok alacsony ágain tanyázik és az arra bóklászó állatok szőrébe, vagy az ember ruhájába akaszkodik. A kullancs testén hátrafelé álló szőrök vannak , melynek következtében a ruha alatt csak előre tud menni, tolatni nem tud, ezért is nem tudjuk kirázni a ruhából.
A kullancs nem szereti a fényt, ezért a ruha alá próbál bebújni és ott is a lágyabb bőrrészekbe fúrja be magát. Az ágyék, a hónalj, a térdhajlat és a törzs a legkedveltebb helyek. Nem szabad megfeledkeznünk a hajas fejbőrről sem, ami szintén gyakori előfordulási helye. Maga a csípés nem fáj, mert a kullancs nyálában véralvadásgátló és érzéstelenítő anyag van.
A kerékpáros több szempontból is szerencsésebb, mint a gyalogos turista. Egyrészt utakon, ösvényeken jár, ritkán gázol bele a nagy fűbe, ahol több a kullancs. Másrészt tekerés közben az ágyékrész állandóan mozog és ezt nem szeretik a kullancsok. Ugyanúgy a feje is védett valamelyest, ha izzad, mint a ló és még sisak is billeg rajta.
Az esetek többségében viszketést érzünk a csípés helyén. Ha már harmadszor vakarjuk meg az oldalunkat ugyanott, vegyük a fáradtságot és álljunk meg egy pillanatra megnézni.

Miért figyeljünk rá?
A kullancs két az emberre nézve is veszélyes betegséget terjeszt: az egyik a vírusos agyvelőgyulladás (kullancs encephalitis), a másik a Lyme-kór. Lefolyását és súlyosságát tekintve az előbbi a veszélyesebb.

Az agyvelőgyulladás vírusát főleg apró rágcsálók (erdei egér, törpe egér, mezei pocok, erdei cickány, vakond, sün) esetleg nagyobb erdei emlősök (őz,nyúl,róka), földön feszkelő madarak (fácán, fülemüle) hordozzák. Európában a juhkullancs ( Ixodes ricinus) a betegség fő terjesztője.

A kullancs két éves élete során mindhárom fejlődési alakjában szív vért. A petékből kikelő lárvák nyáron, a nimfák a következő tavasszal és nyáron, az imágók ősszel. (Az emberbe főként a nimfák kapaszkodnak, ritkábban az imágók). A kullancs fertőződöttségének feltétele, hogy előzőleg egy vírushordozó állatból szívjon vért és hogy az állat vérében legyen elég aktív, fertőzésre képes vírus .

A betegség előfordulása éppen ezért a kullancsok fejlődési ritmusával párhuzamosan változik. Magyarországon az első megbetegedések április derekán jelentkeznek, csúcspontjukat júliusban érik el. Október táján újabb, de kisebb mértékű emelkedés figyelhető meg. Magyarországon a kullancsok fertőzöttségi aránya átlagosan kisebb mint 1%.
A vírus a kullancs nyálmirigyében szaporodik és több hónapig is élhet.
Az agyvelőgyulladás vírusa a csípés helyéről, vér és a nyirokrendszeren keresztül szétáramlik a szervezetben. Leginkább a központi idegrendszert károsítja, ott is főleg a gerincvelőben az izommozgásért felelős sejteket.
Tünetei: A betegség két fázisban zajlik le: az első tünetek a csípést követő egy-két hét múlva jelentkeznek, levertség, láz, fejfájás, derék és végtag fájdalmak formájában. Utána néhány napos tünetmentesség figyelhető meg. A második szakaszban láz, fejfájás, tarkómerevség, hányinger, hányás, öntudatzavar, eszméletvesztés, izom és légzésbénulás, halál is bekövetkezhet.
Az utolsó fázisokig általában ritkán jutnak el az emberek. ( Mo.-on az esetek fele könnyű lefolyású rövid lázas szakasz után nyom nélkül gyógyul, 38% közepesen súlyos és csak 8%-a súlyos lefolyású. Évente 1-2 ember hal meg ebben a betegségben.)

A Lyme-kórt a fent említett agyvelőgyulladással szemben nem vírus hanem baktérium okozza (Borellia burgdorferi). A kór nevét az amerikai Lyme városkáról kapta, ahol először fordult elő nagyszámú izületi gyulladásos megbetegedés.( amelyeket igazoltan Borellia fertőzés következménye volt.)
A baktérium szintén a kullancs nyálával kerül az ember bőrébe és azon keresztül a véráramba. A lappangási ideje nagyon szélsőséges általában 2-30 nap. A betegség (amennyiben a beteg nem kap kezelést) három szakaszban zajlik le:
Az első szakaszban vörös folt jelenik meg a csípés helyén, amely néhány nap múlva kör alakban kitágul, majd gyűrű formájú lesz, a középső részen a bőr visszanyeri eredeti színét. Ezt kísérhetik influenza szerű tünetek, láz, fejfájás, elesettség,fáradtság. Sokszor egyéb bőrelváltozások is megjelennek.
A második szakaszban napokkal vagy hetekkel később szívpanaszok, izomfájdalmak, idegrendszeri rendelleneségek, arcideg bénulás, agyhártyagyulladás fordulhat elő.
A harmadik szakaszban izületi gyulladás lép fel, amely rohamokban tör a betegre és mindig vissza-vissza tér. Főképpen a térd izülete károsodik.
A Lyme-kór napjainkban igen hatásosan gyógyítható, antibiotikum kúrával.
A kórokozó az emberi szervezetből csak bonyolult eljárással mutatható ki, a kullancsból annál könnyebben. Ezért ha van rá módunk a kiszedett kullancsot kis filmes dobozban őrizzük meg, hogy a betegség gyanúja esetén könnyebb legyen a diagnózis felállítása.

Megelőzés

Ha nagy fűben vagy bokrok között bóklászunk a zárt ruha jó szolgálatot tehet. Már az is sokat segít, ha a nadrágszárát begyűrjük a zokninkba. A kullancs testén apró szőrszálak vannak, ezek mind hátrafelé állnak, így az állat mindig csak előrefelé kúszik a ruha alatt, tolatni nem tud. Ezért nehéz kirázni a nadrágszárból.
A különböző rovar és kullancsriasztó szerek, amelyek dietil-toluamidot tartalmaznak elég hatékonyak, bátran használjuk őket. ( Szembe szájba ne kerüljön, bizonyos műanyagokat és festékeket károsít.)
Az agyvelő gyulladás ellen van már megelőző oltás, érdeklődjünk a háziorvosunknál.
Kirándulás után pedig alaposan vizsgáljuk át magunkat.

Eltávolítása: Legmegfelelőbb eszköz erre a célra a patikákban kapható kullancskiszedő csipesz.

Rozsdamentes acélból készül, a vége lapos ,szögben meg van hajlítva és rugó szorítja össze a két szárát. Igy egy kézzel is tudunk dolgozni ( ára kb 1200.Ft). Kiszedéskor ügyeljünk rá, hogy semmiképpen se nyomjuk meg a potrohot. Kiszedéshez mindenképpen a feje alatt kell megragadni és lassan, esetleg forgatva kihúzni. Ha nincs nálunk csipesz a bőrt a kullancs két oldalán összecsípjük -így a bőr pórusai is kissé kitágulnak- és egy zsebkés vékony, éles pengéjével szintén csak a fejtornnál mintegy kipiszkáljuk a bőrből.
Ha a feje vagy a csáprágója beleszakad nem kell megijedni, az önmagában nem fertőz, annyi mintha egy szálka fúródna a bőrünkbe. Közvetlenül a kiszedés után a bőrön kis piros folt, duzzanat lehet (nem összetévesztendő a Lyme kór vörös foltjával) ez csak pici helyi fertőzés, jódoldattal fertőtleníthetjük. (jód érzékenyek alkohollal.(ad usum externum :(( ).Ugyanígy fertőtlenítsük a csipeszt és a kezünket is. A kiszedett kullancsot ne nyomjuk szét a kezünkkel, mert a kórokozó a legkisebb hámsérülésen keresztül is fertőzhet. Vajat, napolajat, petróleumot semmiképpen se kenjünk rá, mert szerencsétlen állat fulldokolni kezd és visszaöklendezi a potrohtartalmát a véráramba

A kullancs felfedezésekor a gyors, szakszerű eltávolítása sokkal fontosabb mint az orvos felkeresése.

 Jó kirándulást

Forrás:
Világjárók orvosi kalauza. Dr Richard Dawood
Részletes Járványtan   OTE jegyzet